A fogyás növeli-e az ivf sikerét, Az életkoron kívül mi befolyásolhatja még a kezelések sikerét?

Szendi Gábor: Meddőségipar Megjelent: Boss márc. Amikor még nem kívánjuk, teherbe esni túlságosan is könnyű, ha meg már akarjuk, olykor ez lehetetlennek bizonyul.

A Google adatkezelési elvei Már a Biblia is tele van terméketlen asszonyokkal. Mivel a gyermekáldás szorosan a nőhöz kapcsolódik, a terméketlen asszonyt sok kultúrában bűnösnek vagy elátkozottnak, netán a Sátánnal szövetkezőnek tekintették. A középkor Európájában a gyermektelenséget leginkább Isten büntetésének vélték.

Sok más kultúrában a férj jogosult volt elhagyni, mi több megölni terméketlen asszonyát. Az ősi Indiában a férj megkötözve elégethette meddő asszonyát.

Melyik lombik intézet érhető el a járványhelyzetben?

Érthető hát, hogy még felvilágosult korunkban is, a terméketlenség rémképe sok nőt nyomaszt. Minden betegség vagy működészavar, amely a modern társadalmakban vált hirtelen elterjedtté, nyilvánvalóan az evolúciós ösvényről való letérés következménye. A termékenységi problémákat tehát csakis "evolúciós szemüvegen" át nézve érthetjük meg. Az egyik legkézenfekvőbb oka a nehezített teherbeesésének vagy végső soron a gyermektelenségnek az, hogy a legtöbb pályáját építő nő ma a harmincas évei környékére tolja ki leslie 2 mérföld testzsír éget "babaprojektet".

Mert sem az egyetemi évek, sem az azt követő karrierépítés és egzisztenciateremtés időszaka nem alkalmas arra, hogy a nő évekre kivonja magát a "forgalomból". Sok nő harminc körül döbben rá arra, hogy bár már hamarosan "kifut az időből", mégsem jött el az az pillanat, amikor nyugodt szívvel szakítaná meg a fogyás növeli-e az ivf sikerét karrierjét.

Ilyenkor jön a pánik, a szorongás, hogy akkor minden mindegy, csak jöjjön a baba, de most azonnal. És akkor a baba nem jön, sem azonnal, sem egy év múlva, sem két év múlva De nem a fogyás növeli-e az ivf sikerét azért, mert ebben a korban már biológiai okokból is csökken a teherbeesés valószínűsége.

Mely tényezők befolyásolhatják a mesterséges megtermékenyítés sikerességét?

A meddőségipar születése A világ első lombikbébije, Louise Joy Brown idén töltötte be a 28 évét. Édesanyjának mindkét petevezetéke átjárhatatlan volt, és kilencévi sikertelen próbálkozás után vetette alá magát egy addig kísérletinek tekintett megtermékenyítési módszernek, melynek során egy érett petesejtet nyertek petefészkéből, lombikban férje spermájával termékenyítették meg, majd pár a fogyás növeli-e az ivf sikerét múlva a pirinyó embriót beültették a méhébe in vitro fertilization, IVF.

A mesterséges megtermékenyítés "high-tech" módszerei ettől kezdve rohamosan fejlődtek. Az orvostudományban az utóbbi évtizedekben robbanásszerű változások figyelhetők meg. A magántőke vette át a tudományos kutatások, fejlesztések finanszírozását és befektetéseiért garantált megtérülést vár.

A tudomány és az orvosi kezelések azonban kockázatos dolgok, nem lehet bejósolni egy tudományos fejlesztés sikerét, vagy egy kezelési módszer beválását. Amikor azonban a tudomány, vagy egy orvosi kezelés áruvá válik, a túl árnyalt, ezért a vevőt elbizonytalanító tudományos igazságokat felváltja a biztos sikert ígérő propaganda. A termékenységi problémákkal küszködők hatalmas száma, a rendkívül költséges, de egyben nagy nyereséget hozó "high-tech" módszerek együtt teremtették meg a ma már csak meddőségipar néven emlegetett üzletágat.

A meddőségipar igyekszik betegségként a fogyás növeli-e az ivf sikerét az addig az élet természetes részének tekintett termékenységi problémákat, mert így áramoltatja műhelyeibe a megváltást remélő párokat. A medikalizáció folyamának fogyás sugárút emberi életet egyre jobban lefedő egyik kis árama csupán ez. A meddőségipar milliárdos üzletág, amely felbecsülhetetlen károkat okoz a világon millió és millió embernek.

A medikalizáció veszélye mindig az, hogy betegségként definiál orvosilag nem kezelhető problémákat, majd a szükségszerűen bekövetkező kudarcot úgy minősíti, hogy a beteg problémája "a tudomány mai állása szerint kezelhetetlen". Nemrég nyilatkoztam egy magazinban erről a kérdésről, s a lap a fogyás növeli-e az ivf sikerét egy magán meddőségi klinikát is.

A meddőségipar propagandája elfedi azt az egyszerű tényt, hogy a meddőségipar technikái valójában nem alkalmasak bármilyen termékenységi probléma megoldására.

MIT IS TEHETEK A SIKERES MEGTERMÉKENYÜLÉS ESÉLYÉNEK NÖVELÉSÉRE?

Funkcionális vagy megmagyarázatlan meddőség alatt az orvosok azt értik, hogy a nőben nem mutatható ki semmiféle, vagy legalábbis a terméketlenséget valóban magyarázó biológiai eltérés. Ezekben az esetekben az asszisztált reprodukciós technikáktól komoly siker nem várható. A meddőségipar azonban ekkora "beteganyagról" önként soha nem fog lemondani.

Ha elvileg tudható is, hogy nem lesz siker, a TB által támogatott öt lombikprogramot az ipar akkor is ki akarja préselni a nőből. A "kezelésben tartás" azonban az orvosok részéről egyre erősebb pressziót igényel, mert sokan az anyagilag, egészségileg, lelkileg igen megterhelő kezeléseket a kudarcok láttán hajlamosak megszakítani - és beletörődni abba a manipulált tévhitbe, hogy nekik nem lehet gyerekük.

Jól ismert fordulat azonban, hogy az ilyen párok gyakran az örökbefogadást választják, és amint megérkezik az örökbefogadott gyermek, a nő váratlanul teherbeesik és megszüli az orvosilag lehetetlennek minősített gyermekét. Funkcionális meddőség az evolúció perspektívájából Az evolúció lényege a szaporodás. Mi azoknak a leszármazottai vagyunk, akik sikeresen szaporodtak, a többi génvariáns kihullott az evolúció rostáján. A természetes szelekció az évmilliók során a szaporodás szempontjából minden, akármilyen kis jelentőséggel is bíró sajátságot felerősített.

Ahogy a kaszinóban a rulett asztalnál mindenki azon töri a fejét, a következő menetben mire és mennyit tegyen fel, úgy a szaporodásban is alapkérdés, hogyan lehet a kockázatokat és a nyereséget optimalizálni. A nyereség világos: minél több gyermek, akik majd fel is nőnek, sikeresen fognak szaporodni. Az un.

Ha gondolatban visszarepülünk az ősidőkbe, a nyereség ugyanez marad, ám merőben más kép rajzolódik ki bennünk a kockázatokról. Ha számba vesszük a nagyobb kockázati tényezőket, a következő csoportokat kapjuk.

A táplálékhiány következtében az utód gyenge lesz, vagy meghal, az állandó veszélyek szintén előidézhetik a terhes nő, vagy utóda halálát, és a gyermekével magára hagyott nő még a mai világban is csak kínkeservvel tudja csak felnevelni utódait.

Újraházasodási feltételei rosszabbak, és a mostohaapák mellett felnőni nem túl bíztató perspektíva. Bár szélsőséges példa, de bevilágít az evolúciós bugyrokba az a tény, hogy a családokban a mostoha gyermekek negyvenszer gyakrabban esnek gyilkosság áldozatává, mint édestestvéreik, és a véletlen, családi körülmények közt bekövetkező balesetek áldozatai is jóval gyakrabban mostoha gyerekek.

Samuel K. Wasser amerikai biológus alkotta meg a funkcionális meddőségre az "adaptív reprodukciós kudarc" modellt. Eszerint az "ok nélküli meddőség" nem betegség, nem funkcionális zavar, mint azt a meddőség ipar láttatja, hanem adaptív válasz az adott környezeti és szociális állapotokra. A funkcionális meddőség tehát valójában a "jobb időkre" halasztott terhességet jelenti.

Az évmilliók során a női agy arra specializálódott, hogy képes legyen termékenységét a kül- és belvilági feltételeknek megfelelően szabályozni.

Hipospermia: ejakulátum mennyisége 2,5 ml-nél kevesebb, Hiperspermia: ejakulátum mennyisége 6,0 ml-nél több, Zoospermia: ejakulátumban lévő spermiumok száma, Azoospermia: nincs spermium az ejakulátumban. OAT szindróma: mindhárom paraméter eltér a normálistól. A normális alatti értékeknél a teherbeesés valószínűsége csökken.

Olyan szűrőmechanizmusok alakultak tehát ki, amelyek az észlelt táplálék- vagy biztonsághiány esetén gátolják a megtermékenyülést, az embriómegtapadást, vagy végső eszközként vetélést, koraszülést idéznek elő. A "belvilág" hangsúlyozása azét fontos, mert nem az a lényeg, milyenek a körülmények, hanem az, milyennek észleli a nő.

Szendi Gábor: Meddőségipar

Ebből a szempontból tehát rendkívül meghatározó a személyiség is, amely a kora gyermekkori viszonyokat tükrözi. Elég csak arra utalni, hogy az elvált szülők leányai - valószínűleg a partnerbe vetett bizalom hiánya miatt- kétszer gyakrabban vetélnek el! Táplálék és terhesség A harmadik világban végzett vizsgálatokból tudjuk, hogy a nők termékenységét meghatározó hormonok szintje a rendelkezésre álló táplálék függvénye.

Ínséges időkben jelentősen csökken a termékenység. Hasonló megfigyeléseket tettek a háborúk idején, vagy koncentrációs táborokba került nők esetén is.

Sikeres terhességhez speciális diéta

Komoly táplálékmegvonás hatására megszűnik a peteérés és ovuláció. Anorexia nervosában, vagyis amikor a beteg a táplálékfelvétel erős korlátozásával kórosan sovány szinten tartja testsúlyát, a diagnosztikus kritériumok közé soroljuk a menstruáció megszűnését. Persze a szélsőséges eseteket könnyű felismerni. Ám a karcsúság korában, amikor majd mindenki fogyókúrázik, igen sok nőben alakul ki rejtett hormonzavar, amelynek látványos jelei még nincsenek, de a megtermékenyülés már nehezített, vagy nem megy.

Jól ismert jelenség az is, hogy az intenzíven sportoló nők körében gyakori az enyhe hormonális zavar, vagy éppen - mint azt atlétanőknél, különösen hosszútávfutóknál tapasztalható - a menstruáció teljes megszűnése. A a fogyás növeli-e az ivf sikerét hormonális úton, a leptin nevű anyagon keresztül jelzi az agynak, hogy van elég táplálék, a magzat kihordható-e.

A kutatók szerint mindenkinek van egy biológiailag ideális súlya, ami nem feltétlen azonos azzal, amit a tükörben szeretnénk látni. Ha hormonális oldalról közelítjük a kérdést, megint a leptinbe ütközünk.

A leptin hatására fokozódik az agy szaporodást szolgáló hormonjainak a kiválasztása. A leptin az agy ügynöke, aki a tápláltságról tudósit. Paradox mód az alultápláltság problémakörébe tartozik a világméretű problémává dagadt elhízás is. Túlsúlyos nőknek szor gyakrabban van termékenységi problémája. A nyugati szakirodalomban már felvetődött az az ötlet is, hogy elhízott nők mesterséges megtermékenyítési igényeit vissza kéne utasítani. Merthogy fölösleges a drága és veszélyes beavatkozásokat erőltetni, mikor a megoldás egyszerűen a fogyás volna.

A meddőségiparról persze az ilyen ötletek visszapattannak, hiszen ők csak hormonszinteket látnak, s nem érdekli őket, sovány vagy elhízott nő-e a megrendelő.

Ha egy centrum elutasítaná a túlsúlyos nőt azzal, hogy jöjjön vissza lefogyva, a kliens máris egy másik klinika tárt karjaiban kötne ki.